Ezen az oldalon ki fogom tenni azokat a hosszabb darabokat, amelyek elkezdtem, de csak viszonylag lassan haladok velük, viszont mindenképpen szeretném befejezni ket.
Ha haladok velük pár sort, itt fogom frissíteni.
Alul a kommentekben lehet szurkolni, meg rugdosni. Mint tudjuk, a motiváció csodákat tesz!
H.P. Lovecraft:
Pszükhopomposz
Én vagyok Ő, ki az éjen át,
üvöltve vonyít a hóban.
Én vagyok Ő, ki fényt sose lát,
s a mélyből jő iszonytatóan.
A Halál szekere az én szekerem,
a terror szárnya a szárnyam,
az Északi Szelet is én lehelem,
s a holtak félik az árnyam.
–
Midőn Auvergne-ben iskolából kevés volt s szegény,
de élt sok élénk képzelettel megáldott legény,
midőn királyát egyik úr se látogatta túl,
– helyette inkább kastélyának mélyében lapult –
nos, ekkor élt egy úr, kitől a köznép megremeg,
s a várát körbevette egy nagy ősi rengeteg…
[…]
Clark Ashton Smith:
A Hasis Evő, avagy a Gonosz Apokalipszisa
Hódolj, az álmok császára vagyok;
a koronám az ezerszínü nap,
mely rejtett földek csodáira süt,
a ráncos ég az ünnepi ruhám,
a menny tetején trónolok s enyém
az űrbe omló végtelen tüze.
Mint falánk szörny, mely prédáért üvölt,
a lángtaréjos tenger tornyosul,
mert irigy holdak hajtják álnokul
mindörökre lábnyomomba őt.
[…]
