
Zord tél volt és csengettek egy sötét éjjelen,
nem vártak épp senkit sem, s az nem is volt jelen.
Majd meglátták egy urnán, mit belepett a dér,
s fura teste láttán bennük megfagyott a vér.
És hirtelen leszökkent s a hallba beszaladt,
hol a falnak nyomta orrát s hosszan úgy maradt.
Nem igazán érdekelte, hogy ki mit beszélt.
Végül visítás helyett ki-ki aludni tért.
Reggelinél asztalukhoz ő is odaült:
lekvár, kenyér s némi tányér gyomrába merült.
Az új gramofonjukról a tölcsért tépte le,
de nem tudták rávenni, hogy ne játsszon vele.
A kéménybe bámulásban nagy örömre lelt,
s cipőtalpa tépkedésében is kedve telt.
Volt, hogy könyvből szaggatott ki fejezeteket,
vagy elcsálésította a képkereteket.
Minden egyes vasárnap a földön elterült,
s hogy-hogy nem, a szalon ajtó útjába került.
Néha pedig úgy elillant, mint a levegő,
hogy jaj! a levesestálból kerüljön elő.
Máskor pedig rettenetes dührohama volt,
s közben minden törülközőt szerteszét pakolt.
Éjjelente céltalanul bolyongott, holott
tényszerűnek mondhatóan éppen álmodott.
Tárgyakat is elcsent olykor, miket szeretett,
s minden dolgot, hogy megóvja, jól tóba vetett.
Tizenhét éve ütötte fel már a fejét,
s hogy elmenne, azóta se mutatta jelét.
*************************************
Edward Gorey (1925-2000) amerikai író, grafikusművész volt, aki elsősorban jellegzetes gyerekkönyveiről vált ismertté, jóllehet nem igazán kedvelte a gyerekeket. Műveinek egy részét álnéven jelentette meg, melyek nevének anagrammái voltak, pl. Ogdred Weary, Dogear Wryde, Ms. Regera Dowdy stb. Mivel sosem házasodott meg és gyermekei sem voltak, amikor meghalt, mindenét egy kutyákkal, macskákkal, denevérekkel és rovarokkal foglalkozó alapítványra hagyta.
Egy idézet tőle:
“Ha már a nonszensz terén alkotsz, az inkább legyen rémes, különben semmi értelme. Megpróbálom elképzelni a derűs nonszenszt. Vidám, derűs nonszensz gyerekeknek – ó mennyire unalmas, unalmas, unalmas. Ahogy Schubert mondta, nincs boldog zene. És ez így igaz. Tényleg nincs. És valószínűleg boldog nonszensz sincs.”
Edward Gorey-tól korábban a Gushlycrumb Kölykök avagy a Kirándulás Után (The Gashlycrumb Tinies: or, After the Outing) és a Susnyarág (The Wuggly Ump) c. verseket fordítottam. Ez lesz most a harmadik magyarra fordított verse.
Discover more from A Szükségszerűtlenség Dalai
Subscribe to get the latest posts sent to your email.