fordítás

Yuggoth Projekt Update: H. P. Lovecraft: Hol Poe járt egykor

Újabb lépést sikerült megtennem afelé, hogy a Gombák a Yuggothról és más versek címet viselő kötet elkészülhessen, ugyanis elkészültem az ‘In a Sequester’d Providence Churchyard Where Once Poe Walk’d’ címet viselő vers fordításával is. Így a célkitűzésem szerint már csak három vers van hátra. Az eredeti vers egyébként egy akrosztichon szonett, ami azt jelenti, hogy a vers sorainak kezőbetűit összeolvasva egy szót, vagy üzenetet kapunk. Egyik híres ilyen versünk Kosztolányi Dezső: Nyár, nyár, nyár című verse, melyben Karinthy Frigyesnek rejtett el egy nem éppen kedves üzenetet.

A fordításban az akrosztichont nem vettem figyelembe, mert egyelőre nem vagyok még meggyőződve arról, hogy még ezzel a plusz megkötéssel együtt egy elfogadható fordítást lehet készíteni. Lehet, majd még megpróbálkozom vele, miután befejeztem a hiányzó darabokat. De lehet az is, hogy ez így fog maradni. Majd meglátjuk.

H.P. Lovecraft: Egy elzárt providence-i templomkertben, hol Poe járt egykor

E föld felett örökkön árny lebeg,
s enyészett századoknak álma jár;
s fenn tornyosul komor szilrengeteg,
mely ősi, rejtett földet körbe zár.
Mindent köröttünk emlékfény takar,
s a múlt napokról súg a holt avar,
mely vágyottjára mindhiába vár.

Magányos árny suhan búsan tova,
amott, hol egykor élve lépte járt,
közönséges szem nem látá, noha
a dala mindent varázslatba márt.
Kiknek feltárta bűbáját a lét,
látják a sírok közt Poe szellemét.

Háttér:

Az „In a Sequester’d Providence Churchyard Where Once Poe Walk’d” egy rövid akrosztichon szonett a néhai amerikai szerző, H. P. Lovecraft tollából. Először 1936-ban, Maurice W. Moe „Four Acrostic Sonnets on Edgar Allan Poe” című művében jelent meg, és azóta számos alkalommal újranyomták. A vers 1936. augusztus 8-án született kb. fél évvel Lovercaft 1937 márciusában bekövetkezett halála előtt, a rhode islandi Providence-ben található Szent János-székesegyház temetőjében, az Egyesült Államokban. Lovecraft Robert H. Barlow és Adolphe de Castro társaságában rendezett baráti költészeti verseny részeként írta meg ezt a művet.

Az eredeti verset itt olvashatod:

https://www.hplovecraft.com/writings/texts/poetry/p340.aspx

Fedezd fel A. Harris szuper verseit!

Véletlenül jött megint szembe velem valami egészen szuper egy A. Harris vers és Wizard of Barge illusztráció formájában. Úgyhogy természetesen megint nem bírtam magammal és lefordítottam, igaz valahogy beletettem pár extra rímet ^^.

Nézzétek meg az oldalaikat, be is linkelem, mert ANNYIRA jók!

A. Harris versei

Wizard of Barge

A napomnak már annyi,
kimentem járni hát,
már nem bírtam hallgatni
az emberek baját.

A fák közé jutottam,
s kedélyem változott,
amint megleltem ottan
e csudajó botot!

Eredeti:

A bölcs öreg bagoly – tradicionális altatódal

A minap szembejött velem egy kép, amin az alábbi kis versike szerepelt.

Úgyhogy gyorsan készítettem is hozzá egy fordítást, illetve SUNO-val egy kis dalfeldolgozást is:

Egy bölcs öreg bagoly
egy tölgyfaágra ült,
ahogy többet látott,
úgy egyre csendesült,
s hogy csőre csendesült, úgy,
fülébe több befolyt,
miért ne követnénk mi
e bölcs öreg bagolyt?

A “Wise Old Owl” egy régi angol mondóka, amelynek eredete egészen az 1700-as évek végéig visszavezethető. A mondóka egyszerű, rövid, és az emberi bölcsesség fontosságáról szól. A szöveg így hangzik:

A wise old owl sat on an oak,
The more he saw, the less he spoke,
The less he spoke, the more he heard,
Why can’t we all be like that wise old bird?

Jelentése és tanulsága

A mondóka lényege az, hogy a bölcsesség gyakran a csendből és a figyelmes hallgatásból fakad. Az “öreg bagoly” metaforikus szereplő, akit a bölcsesség és az önuralom példájaként ábrázolnak. A mondóka arra ösztönöz, hogy figyeljünk jobban másokra, és gondolkodjunk, mielőtt megszólalunk.

Clark Ashton Smith: A Hasis Evő, avagy a Gonosz Apokalipszise I. rész.

12

4

Hódolj, az álmok császára vagyok;
a koronám az ezerszínü nap,
mely rejtett földek csodáira süt,
a ráncos ég az ünnepi ruhám,
a menny tetején trónolok s enyém
az űrbe omló végtelen tüze.
Falánk szörny, mely prédáért üvölt,
a lángtaréjos tenger tornyosul,
irígy holdak hajtják álnokul
mindörökre lábnyomomba őt;
pengeéles adamant hegyek,
s megannyi lávanyelvű tűztorok
nyaldossa hasztalan a tomboló eget;
És kígyótestű fáknak földjei,
hol nyálkás törzsek nyúlnak egyre csak,
a végső trón tüzével számüzött
korokon át űzik röptömet.
megannyi hitvány varázsló s király
ragadna fegyvert ellenem,
tekercseikben sárkánybőr doha,
s férgekként vonagló rúna ég.
ezüstpárlat habdalukkal ők,
a csillagsellők hada csalna be
a kristályzátony kelepcéibe.
s a holdak, kigyószemű ördögöknek és
förtelmes bölcs ősgnómok hona,
felszegnék előttem jeges szarvaik.
De a céltól semmi el nem tántorít,
mit eónok, napok és örök háborúk
rendeltek el s mit hold és por dalolt;
A célt, amelynek bűnös istenek
bronz könyvébe utószó gyanánt
izzó rubint vájta be nevét,
a titkot rejtő hieroglifát.
A célt, hol eksztázisom elcsitul,
s a tágas mennyek multiverzuma
befogadja avatárjaim
vihar-tépte hordáit s velük
prométheuszi eszméim hadát,
e zabolátlan villámló erőt.
S hívom akkor emlékeimet,
a menny vakító fényét hozva el,
s álmaimnak Végítéletét
győzedelmes szóra szólitom,
mi a Nagyság önnön muzsikája lesz:
midőn a lábuk számtalan világ
és messzi kornak fundamentuma,
és feltartott karuk, mint oszlopok,
könnyen tartják meg jelen s jövő
istenségek trónjának hadát,
s tartják Asmodai és Set helyét
a hetedik Menny országa felett.

“1961. augusztus 14-én, hunyt el Clark Ashton Smith autodidakta író, költő, szobrász, festő. Kapcsolata H. P. Lovecraftal a The Hashish-Eater című ünnepelt, rendkívül sikeres költeményével kezdődött, ami HPL-nek annyira tetszett, hogy azon mód levelet írt CAS-nak, ami egy 15 éven át kitartó barátságban, aktív levelezésben teljesedett ki. ” Forrás: The Black Aether

H. P. Lovecraft: Gombák a Yuggoth-ról XI. A Kút

the-ring-screenshot-19.jpg

Seth Atwood farmer nyolcvanévesen
akart kiásni telkén egy kutat.
Csak ifju Eb-bel fúrták lelkesen.
S e lázból, hittük, lel majd kiutat.
De ifju Eb is megzavarodott,
és vitték is az ispotályba át.
A kutat Seth lezárta és legott
a karján átszelt egy artériát.

Hogy eltemettük, egy nagy vonzerő
a kúthoz vitt, hogy bontsuk el kövét,
s alatta vasrudak s egetverő,
kimondhatatlanul mély vaksötét.
De inkább visszafalaztuk, mivel
túl mély volt már zsineggel érni el.

H.P. Lovecraft: Gombák a Yuggothról: X. A Galambreptetők

dav

Sétálni vittek, hol zord kőfalak
benső gonosztól dülledtek ki mind,
s tömegnyi torzult, vergődő alak
egy másik, sötét istenségnek int.
Az utcán, lám, tengernyi láng lobog
s a tetőkről egy árnyhad ereget
egy tisztátalan madársereget
az égre, míg sok rejtett dob dobog.

A lángokon rút dolgok forrtak ott,
és tudtam azt, hogy Kívül jártak ők –
Vajh másvilági, sírba zárt erők
nyomán szárnyuk Thog-ról mit hozhatott?
S a kacaj rögvest némaságba fúlt,
hogy meglátták, mi csőrükben lapult.

X. The Pigeon-Flyers

They took me slumming, where gaunt walls of brick
Bulge outward with a viscous stored-up evil,
And twisted faces, thronging foul and thick,
Wink messages to alien god and devil.
A million fires were blazing in the streets,
And from flat roofs a furtive few would fly
Bedraggled birds into the yawning sky
While hidden drums droned on with measured beats.

I knew those fires were brewing monstrous things,
And that those birds of space had been Outside—
I guessed to what dark planet’s crypts they plied,
And what they brought from Thog beneath their wings.
The others laughed—till struck too mute to speak
By what they glimpsed in one bird’s evil beak.

Az az igazság, hogy most már elkezdett zavarni, hogy ilyen lassan haladok ezzel, másfelől egyre kíváncsibb is vagyok, hogy mi a vége, mert bármilyen hihetetlen, de még nem olvastam el az egész Fungi from Yuggoth-t. Mindig csak azt a részt olvasom el, ahol épp tartok a fordításban.
Úgyhogy az új cél az, hogy egy éven belül befejezem az egészet és 2020 Halloween-re az új verseskötetben fog megjelenni egyben.
Addig is szerezzetek be egy Rémálomport a Dunwich Marketen amíg még van.

H.P. Lovecraft: A Ház (The House)

Elkészültem végre ennek a versnek a fordításával is. Az eredeti vers itt olvasható:

needpix_com_edited_image

Van egy lomblepte hajlék
egy dombnak tövén,
hol sok rémséget hallék,
mit súg a sövény.
Hol a bűvös nedv sarja:
zöld indafonat
ama vén fákat marja,
s a halottakat.
Nem tudja senki, hogy minő nedű, mit a mélységből felszívogat.

De mennyi szép virág nő
kertekbe’ kint,
üde kavargó szellő
parfümje mind.
A napfény, ha a dél múlt
s a láng oly veres,
hogy a táj is belé fúlt,
és félelmetes,
a kelyhekből végtelen napok szaga az ég felé utat keres.

A tornácon ragályos
gyomok hada ring,
s a légben egy homályos
vak emlék kering.
Az ösvényt már belepte
a nyirkos moha,
szellem jár felette
az éjben, s noha
ki látja, a lelkét a látvány betölti, de nem feledheti soha.

Habár tűzforró nyár volt,
hogy ott álltam én
s a lombokon lángolt
a kék égi fény,
de a képtől kirázott
a halott-hideg,
és megfolyt a ház ott,
szem nem érti meg,
mit láttam, hogy jártam a régmúltban itt, szememben kigyúlt az ideg.

Fordította Vachter Ákos

f5d225b454a050ae88c7839148e6276b

Simon and Garfunkel: Minták (Patterns)

Eljön lágyan az éjjel,
mint a fa levele hull,
a házon ringó árnyhad
fák ágán áttolul.
Egy kinti lámpa fénye
egy mintát falamra fest:
egy kirakós darabja,
vagy egy irkafirka test.

Egy keskeny lépcső végén
van a keskeny kis szobám,
hol fekszem fenn az ágyon,
s kora alkony hull le rám.
A falra meredt szemmel
nézem, halványan ragyog,
az életem mintáját,
s a kirakóst, mi vagyok.

Mióta megszülettem,
míg jő a gyors a halál,
a mintákat követnem,
mint lélegzni, muszáj.
Mint patkány útvesztője,
a csapás elém vetül,
s a minta nem lesz új, míg
az a patkány elterül.

S a mintát most is őrzi
a falon a sötét,
mert benne lelte ő meg,
mint én, legillőbb helyét.
Miként a bőröm színe,
vagy a hulló hajcsomók,
az életem mintái
alig irányíthatók.

 

Patterns

The night sets softly
With the hush of falling leaves
Casting shivering shadows
On the houses through the trees
And the light from a street lamp
Paints a pattern on my wall
Like the pieces of a puzzle
Or a child’s uneven scrawl

Up a narrow flight of stairs
In a narrow little room
As I lie upon my bed
In the early evening gloom
Impaled on my wall
My eyes can dimly see
The pattern of my life
And the puzzle that is me

From the moment of my birth
To the instant of my death
There are patterns I must follow
Just as I must breathe each breath
Like a rat in a maze
The path before me lies
And the pattern never alters
Until the rat dies

And the pattern still remains
On the wall where darkness fell
And it’s fitting that it should
For in darkness I must dwell
Like the color of my skin
Or the day that I grow old
My life is made of patterns
That can scarcely be controlled

 

H.P. Lovecraft: Gombák a Yuggothról IX. Az udvar

Egy újabb lépés a 36. felé. A kilencedik.
d47g2lw-d65c4228-7978-4122-8bb0-82adc3c62d25
 
A város volt, emléke megmaradt.
A leprás, ősi hely, hol korcs tömeg,
s vad isten hívó szó töltötte meg
a kriptákat rút csatornák alatt.
Figyelt a házak bomló halszeme,
s a bennük ingó félholt részegek,
amint a szennyben oda érkezek
a férfinak hol várni kellene.

 

S a vak kőszáj lenyelt, hogy szidtam én
magam, hogy ily barlangba jöttem el.
Ím, ablakok csapódtak, s szörnyü fény
egy népség nyüzsgő táncát fedte fel.
A holtak némán vonaglottak ott,
fej és kezetlen volt minden halott.
 

Lord Alfred Tennyson: A Kolduslány (The Beggar Maid)

Mostanában fog megjelenni a GABO Kiadónál az “1001 Fotó, amit látnod kell, mielőtt meghalsz” című nagyon érdekes könyv. Ma vettem át belőle az ajándék-példányomat a 67. oldalon található Tennyson vers részletének fordításáért.

A rend kedvéért álljon itt a teljes vers is:

Lord Alfred Tennyson:
A Kolduslány
(The Beggar Maid)

Keresztbe fonta karjait;
Oly szép volt, el nem mondja szò:
A lány, kit pőre lába vitt,
Mert hívta az uralkodó.
Ki látva fent, hogy jő, lement,
Mert vágyta már fogadni őt;
“Nem is csoda”, beszélt sok úr,
“Ki látott hozzá mérhetőt?”

Miként a felhők közt a hold,
Csak állt rongyos-szemérmesen:
S ki szép szeméről zengve szólt,
Ki dùs hajàról kedvesen:
Mily égi bàj, a nagy kiràly
llyent nem lelt keresve sem:
S Kofetuá ìm esküdött:
“E kolduslány lesz hitvesem!”

 

A képen a következők lehetnek: 1 személy, szöveg