2026. szeptember 17-én egy hirtelen gondolattól vezérelve részt vettem a Promptklub.hu AI DEMO Est sorozatának 6. alkalmán, ahol bárki bemutathatta az AI eszközök segítségével készített projektjét. Egy nagyszerű kezdeményezésnek tartom, ahol minden korosztályból jöttek el érdeklődők és jó hangulatban, érdeklődően, nyitottan hallgattuk meg egymás előadásait. Abban a szerencsében volt részem, hogy az est végi szavazáson az én projektemre szavaztak a legtöbben, így én lettem az azesti díjazott. Az oldal végén az eredeti előadásom felvétele tekinthető meg, a poszt eleji videót pedig azért készítettem, hogy amolyan podcast formában, a diákat is olvasható módon tudjam prezentálni a projektet az érdeklődők számára. A videó a descript.com segítségével készült. Érdekességként elmondom, hogy úgy, hogy feltöltöttem az eredeti előadás PDF anyagát, amit az eszköz kielemzett és írt egy diákhoz illeszkedő szöveget, választott hozzá egy hangot és legenerálta a narrációt. Én számos helyen átírtam, kijavítottam és kiegészítettem a szöveget, majd megkértem az eszközt, hogy generáljon egy megfelelő háttérzenét, amit meg is tett. A második verziót el tudtam fogadni. Igy készült ez a projekt bemutató videó viszonylag könnyedén és szerintem tökjó minőségben. Fogadjátok szeretettel.

Aki pedig csak olvasni szeretne, a következőkben találja a videó teljes leiratát, vagyis, alapszövegét.

Egy könyv vizuális világának felépítése MI-eszközökkel, az ötlettől a reprodukálható stílusig. A projekt Vachter Ákos alkotása, aki H. P. Lovecraft, a kozmikus horror atyjának legszebb verseit fordította magyarra, majd egy teljes vizuális univerzumot épített köréjük. Ahogy Lovecraft írta: „a személytelen álmodó birtokában van a mindenség.”

 Honnan indult a projekt?

A célom egy verseskötet illusztrálása volt — H. P. Lovecraft kozmikus horror verseihez szerettem volna egy vizuális világot alkotni, ami egy baljós atmoszférával öleli körül a szöveget, de nem veszi el róla a hangsúlyt, és bizonyos mértékben különbözik a szokásos Lovecraft-univerzumra jellemző megjelenítésektől, de mégis használja annak elemeit. Fontos kiemelni, hogy a szöveg, maga a fordítás hagyományos módon készült az elmúlt évek során, nagy részben kétezerhuszonkettő és kétezerhuszonöt között. A vizuális világ megalkotásához az ötletem az volt, hogy belehelyezem a könyvet a saját világába, és ennek megvalósítására ki más volna a legalkalmasabb, mint Lovecraft saját karaktere. Richard Upton Pickman, Lovecraft híres novellájának, a Pickman modelljének főhőse egy tehetséges és elismert festő, akinek szörny-ábrázolásai zavaróan élethűek voltak. A csavart az jelentette, hogy Pickman nemcsak képzelte a szörnyeket — valóban látta és modellként használta őket.

 A következő lépés a vázlatok és ötletelés volt. A Gombák Yuggothról első versét a Könyv című darabot próbáltam illusztrációval ellátni, számos iteráción mentem keresztül. A kiindulás egy egyszerű szöveges oldalpár volt, illusztráció nélkül. Szerettem volna, hogy a könyv ennél izgalmasabb legyen vizuálisan. A második egy vázlatos, két panelos rajz volt egy égő könyvvel és repülő könyvek sziluettjével. A harmadik példa sok-sok próbálkozás egyik eredményeként adódott, már egy kidolgozott, gazdag színvilágú illusztráció volt, koponyaszerű arccal, romokkal és arany fényekkel. A cél egyértelmű volt: egy következetes, irányítható stílus megtalálása. Ez jelentette a legnagyobb kihívást.

 Ezután jött a kísérletezés. ChatGPT-vel próbáltam képeket generálni, de az eredmények nem vezettek sikerhez. A generált illusztrációk befejezetlenek voltak — látható üres helyek, fehér foltok, maszkolt területek maradtak a képeken. A kísérletek során utcai jeleneteket, szörny-arcokat és gótikus tájakat próbáltam megalkotni, de a minőség nem volt megfelelő és semmiképp sem következetes. Ez volt a trial and error fázis, ami végül a professzionális eszközök és külső segítség felé terelt, hiszen rá kellett jönnöm, hogy pusztán promptok segítségével ez a feladat nem volt teljesíthető.

 A fordulópont

A fordulópont egy működő folyamat kialakítása volt, melyért Farkas Róbertnek tartozom nagy köszönettel. Nélküle biztosan nem tudtam volna megvalósítani ezt a projektet. Visszatérve a folyamatra, először meg kellett találni az alap stílust: a Pickman-novella dokumentarista horrorjából kiindulva — pontos anatómia, éles részletek, valós helyszínek és valós modell — MI-vel újraértelmezve létrehoztam az én Pickmanemet: expresszív, organikus horrort organikus vonalvezetéssel, groteszk figurákkal, festői textúrával és egységes színvilággal. A képek szándékosan nem tökéletesen festik le mindenhol a szöveget, ezzel is egyfajta nyugtalanító feszültséget generálva az olvasóban. A második lépés a stílus betanítása volt LoRA, azaz Low-Rank Adaptation segítségével. Tizenkét legjobb képet használtam bemenetként, a PixelDojo platformon.

 A Workflow

A workflow maga egy ComfyUI csomópont-alapú grafikus interfészen keresztül működött. A folyamat a betanított LoRA betöltésével indult — a lovecraft-safetensors modell, hetven százalékos erősséggel. Ezután a FLUX modellt töltöttem be, ami alapgenerátorként szolgált. A képek maszkok segítségével kerültek a kompozícióra — a maszk meghatározta, hogy hol jelenjen meg az illusztráció. Pozitív és negatív promptok vezérelték a generálást. A KSampler húsz lépésben, négy-pont-nulla CFG értékkel, euler samplerrel generálta a végeredményt. A bemenet a LoRA, a FLUX modell, a promptok és a maszk volt, illetve az egyéb változók értékeinek kísérlet alapú beállítása. A kimenet egy kvázi kész kép. Ezen a dián egy köztes, még nem végleges állapotot örökítettem meg. Persze ezeket még sokat kellett szerkeszteni, felnagyítani, beilleszteni és a szöveghez illeszteni, majd retusálni. Ez nagyjából még egyszer annyi munka volt, mint az ezt megelőző szakasz, viszont rendkívül monoton módon négy-öt munkafázist kellett elisméltelni több mint száz képen.

 Az első eredmény-példának a Csillagszelek, azaz Star-Winds című vers illusztrációját szeretném bemutatni. A kétoldalas formátumban a magyar és angol versek gazdag illusztrált keretbe vannak ágyazva. Csavart fákat, gótikus házakat kivilágított ablakokkal, kozmikus narancs és kék eget, és egy kis sziluett alakot láthatunk, aki egy lámpásával egy kőúton halad. Az illusztráció tökéletesen kiegészíti a vers ősszel, csillagszéllel és haldokló levelekkel kapcsolatos tematikáját.

  A második példának a Pszükhopomposz című vers első oldalát hoztam. Ezt az oldalpárt sötét csavart faágak keretezik, távolban egy kastély vagy rom látható, egy hintóval és csontváz-szerű alakokkal. A magyar és angol szövegek egy halálhoz köthető lényről és De Blois kastélyáról szólnak Auvergne-ben. Az illusztráció egy szellemi arcot és egy köpenyes alakot mutat, aki egy kivilágított kastély közelében sétál. Az ezerkilencszáztizenhét vége és ezerkilencszáztizennyolc nyara között keletkezett több, mint háromszáz soros verset Lovecraft huszonnyolc éves korában írta.

A felhasznált eszközök

A felhasznált eszközök és folyamatok összessége: a vizuális tartalommal való munka egy éven át tartott, szabadidőben, tanulással, kísérletezéssel és monoton munkával. Lényegében mindent teljesen egyedül csináltam attól kezdve, hogy a workflow kialakult. A költségek magukban foglaltak egy tanfolyamot, az Adobe előfizetést, és más szolgáltatásokat — ChatGPT, PixelDojo és MimicPC. A munka saját elvégzése néhány százezer forintba került, azonban egy erősebb laptopot is be kellett szereznem, mert a meglévő el sem indította az InDesignt. MI grafikus szakember munnkája álta pár millió forint lett volna az illusztrálás költsége, egy hagyományos grafikussal pedig, legalábbis ezen projekt esetében, megfizethetetlen. A négy lépéses folyamat: ChatGPT ötleteléshez, PixelDojo a LoRA betanításához, MimicPC ComfyUI a képalkotáshoz, majd ismét ChatGPT a workflow pozitiv közvetlenül szövegekhez illeszkedő promptjainak elkészítéséhez és Adobe InDesign és Photoshop a befejezéshez. Az alkotási folyamat lényege a kiválasztás és iteráció volt és mindig az eredeti angol szöveget használtam fel.

 Mi lett az eredmény?

Több mint száztíz illusztráció, amelyek egy könyv teljes vizuális világát építik fel, azonos alkotói logikával. A stílus következetes maradt — a Pickman-novella hangulatából, annak közvetlen szövegéből indult, de a végső vizuális nyelv a projekt során alakult ki. Érdekes módon a rendszerfrissítés után a modell elveszett, és a konkrét workflow ma már nem rekonstruálható pontosan. A koncepció része, hogy Lovecraft műveiben egy személytelen, az ember sorsára teljességgel közömbös univerzum vesz minket körül, és az MI folyamatba való beemelése egy személytelen entitás által történő alkotás, ami közvetlenül kapcsolódik Lovecrafthoz. Az MI itt nem a kész mű helyett állt, nem csak kiadott valamit, hanem egy médiummá vált, amin keresztül a személytelen univerzum is lehetőséget kapott, hogy részt vehessen a Nagy Üresség Hírnökének műveihez történő vizuálok megalkotásában. Egy műhely lett: ötletelés, kísérlet, tanítás, válogatás és emberi döntések sorozata által, de mégsem teljesen emberien.

A végeredmény egy könyv lett: Gombák a Yuggothról és a kozmikus horror más versei, kettőszázharminckét oldalon. Lovecraft a fordító által kiválasztott hatvanöt legszebb versét tartalmazza, melyek mind a kozmikus horror és fantasy témák köré rendezhetők. Fordította Vachter Ákos, illusztrálta Richard Pickman. A borítón egy sötét, csápos kozmikus horror jelenet látható egy csuklyás alakkal, mely egyesek szerint maga Nyarlathotep, a Kúszó Káosz, Azatoth Hírnöke. Narancs holdakkal és zöld csápos tájjal. A hátlapon Lovecraft életrajza és a fordító megközelítése olvasható, valamint versrészletek.

A könyv elérhető a Vachterakos.com/lovecraft oldalon.

Itt pedig az eredeti előadás tekinthető meg: